Utas vagyok csak ebben a világban, egészen magánosan vándorló utas, aki megnézhet mindent, amit látni módjában van, de semmit magával el nem vihet, semmit félre nem tehet, semmihez hozzá nem kötözheti magát, bármennyire is megszerette ezt, vagy amazt.
S lassan, lemondó szomorúsággal kialakul bennem az útiterv is: az ember éppen csak gyönyörködik abban, ami arra való.
– Wass Albert –
Utas vagyok csak ebben a világban