A lélek egy pici ember

A lélek egy pici ember, aki az emberi testben szaladgál – akkora, mint a hüvelykujjam.
Néha a gyomorban van, néha felszalad a fejbe -, előrejön, beül a szemekbe, vagy hátul, a nyúltagyvelő puha párnájára lefekszik.
Néha a torokban szorul meg, s onnan beszél – néha a kezekbe szalad.
Nem tud jól beszélni emberi nyelven, dadogva vonaglik, s nyugtalanul rázza kényelmetlen börtönét.
De ahol befészkelte magát:
legyen az kő vagy ember,
annak a tárgynak mozdulnia kell.

– Karinthy Frigyes –