A földi élet nem létezhet polaritások nélkül.
A polaritás döntésre kényszerit. Vagy elfogadom, vagy elutasítom.
Az elfogadottból cselekvés lesz.
Az elutasított lemegy a tudatalattiba, az árnyékvilágunk lesz.
A külvilágra toljuk át!
És Ő kikényszeríti figyelmünket magának úgy, hogy kívülről jelenik meg.
Ha másképp nem, hát betegség formájában. Így az egyensúly helyreáll valamelyest.
(Ádám nem férfi. Nemtelen. A teljes ember. A tudat egységét éli.)
Ádámnak a kívánsága, hogy lénye egy részét leválassza, formailag is önállóvá váljon.
Ez veszteséggel jár a tudatosság területén. Ádám álomba zuhan. Ekkor Isten kihasítja egy részét, ami a héber szövegben tshelah szó van, ami oldalt jelent. A tshel szó pedig ÁRNYÉKOT! Az egész kettőre bomlott!
Az emberi tudat még itt egységben volt A kettéválás volt az előfeltétele, hogy a kígyó megkísértse a fogékonnyá vált embert. Megígéri, hogy szert tesz a jó és rossz közötti különbségtételre, a bölcsességre. Be is tartja. Az emberiség látja a polaritás világát. Igaz, elveszíti az egységet, a kozmikus tudatot, s elnyeri a polaritást, a megismerés képességét. El kell hagyni a paradicsomot, s a poláris világba kell jönniük.
Ez a bűnbeesés története. AZ EGYÉSGBÖL A POLARITÁSBA ZUHANUNK.
Csak az ember teremtetett, mint férfi és nő egységes lénynek. A többi mind polaritás,
pl.fent-lent.)
A POLÁRIS VILÁGBAN NEM VALÓSITHATÓ MEG CSUPÁN AZ EGYIK OLDAL!
MINDEN ÖRÖMET UGYANANNYI SZENVEDÉS EGYENSÚLYOZ KI!
BÁRMIT TESZ IS AZ EMBER, „BŰNÖS” LESZ!
Fontos, hogy megtanuljunk együtt élni a bűnösségünkkel, különben őszintétlenek leszünk. Egy álomvilágban fogunk élni!
A teljességhez vezető út azért olyan nehéz, mert keresztül kell mennünk a bűnösség állapotán.
Az állatoknál minél fejlettebben vesz részt a polaritásban, minél fejlettebb a megismerő képessége, annál hajlamosabb a betegségre.
Fény és sötétség
Szemben állnak egymással
Mégis az egyik a másiktól függ
Ahogy a jobb láb lépése
Függ a balétól. – shandokaiban, ZEN-
A hinduizmusban a három isten BRAHMA (építő) – VISNU – SIVA (romboló erő) könnyebben érthető, mint a keresztényeknél Isten jó, Ördög rossz. Istent is a polaritásokba tették, így elveszítette gyógyító erejét.
Buddhát, egy fiatalember azzal a kéréssel kereste meg, hogy hagy legyen a tanítványa. Buddha azt kérdezte tőle, hogy „Loptál már életedben?’ Az ifjú válasza, hogy „Soha!”. Buddha erre: „Akkor menj, és lopj! Majd ha megtanultad visszatérhetsz hozzám!”
Ha egy kicsit is azt gondoljuk, hogy van helyes és helytelen, KÉT-SÉGBE esünk. De a megismeréshez szükségünk van erre!
A bűnösség szó – fojtogató számunkra. Fontos lenne elfogadni.
A BÜNÖSSÉG BEVALLÁSA MEGSZABIT BENNÜNKET A BÜNÖSSÉ VÁLÁS FÉLELMÉTŐL!
A bűntől nem menekülhetünk úgy, hogy állandóan jót cselekszünk – ez csak őszintétlenséghez vezet!
Az egység felé vezető út megkívánja, hogy LÁSSUK MINDENBEN A POLARITÁST, ne riadjunk vissza tőle, EGYESITSÜK MAGUNKBAN AZ ELLENTÉTEKET!
Ne kerüljük a problémákat, átélés utján váltsuk meg őket!
A polaritás születésével keletkezett a sötétség. Hogy a fény látható legyen. Így a sötétség a fényt szolgálja, táplálja.
Ha polaritás eltűnik, akkor eltűnik a sötétség is, hisz nincs önálló egzisztenciája. A FÉNY LÉTEZIK, A SÖTÉTSÉG NEM! Kettőjük között nincs küzdelem, a végkimenetel mindig egyértelmű! Ezért tűnik el egyből a sötétség, ha megjelenik a fény!!! J J Sose jön be kintről a világos szobába a sötétség, hiába nyitjuk ki az ajtót, ablakot! J J
A POLARITÁS CÉLJA: Belátás, hogy egységet csak az egység világában találhatunk!
TUDATOSSÁG: Amit fény világit meg!
ÁRNYÉK VILÁG: Amit nem világit meg a tudat fénye, ami tudattalan!
Ez csak addig tűnik rossznak, addig félünk tőlük, míg NEM VILÁGITJA MEG A TUDAT FÉNYE! Elég, ha RÁTEKINTÜNK!
A legnagyobb titok, hogy tudjunk a dolgokra rátekinteni! Ez a bölcsesség, a megvilágosodás!
MINDEN ÚGY VAN JÓL, AHOGY VAN!
Minden értékelés a formák világához köt bennünket, ragaszkodáshoz vezet.
Ragaszkodunk, akarunk, vágyunk, rabok lettünk, a tükörben azt látjuk, hogy a világ rossz, s közben a mi szemléletünk tökéletlen, s ez gátol meg bennünket a teljesség meglátásában.
Minél inkább el akarunk aludni, nem tudunk. Épp az gátol!
A közép nyugalma teszi lehetővé az új történését.
ITÉLKEZÉS NÉLKÜL, SZENVTELENÜL A KÖZÉPBEN LENNI, FIGYELNI A VILÁGOT. ( Ez nem a közönyösök világa. Ők elfojtanak és menekülnek. Nem mennek bele konfliktusba. Pedig a kerek világért a kereső embernek keményen meg kell dolgozni!)
A legfontosabb kérdés mindig az, hogy HOGYAN TESZED A CSELEKVÉST? TUDATOSAN? Vagy az egod belebonyolódott a cselekvésbe?
Ettől függ, hogy a cselekedet megköt vagy felszabadít?
Minél nagyobb az ellenállásunk a tudatosság felé, annál inkább igyekeznek kavics helyett fél téglát, stb. dobni.
A parancsnak, tilalmaknak addig van jogosultsága, amíg tudatában fel nem nősz a felelősségig!
A FELADATUNK: valódi középpontunk, önmagunk megtalálása! EGYEK LEGYÜNK MINDENNEL, AMI LÉTEZIK!
SZERETET: Kinyílunk, megbocsátunk, befogadjuk azt, ami eddig KÍVÜL volt!
A SZERETET EGYESÜLÉSRE TÖREKSZIK!
Nem akar elkülönült létet! Feltételek nélküli IGEN! Az univerzummal akar eggyé válni!
Amíg kiválaszt, nem valódi szeretet. Mert a KIVÁLASZTÁS ELVÁLASZT!!!
Nem ismeri a féltékenységet! Mert nem birtokolni akar, hanem áramlani! Ahogy Isten szeret! Ítélkezés nélkül!
Csak az ember dobál köveket, s nem kell csodálkozni, hogy mindig magát találja el!
SZERESSÉTEK A ROSSZAT – AZZAL MEGVÁLTJÁTOK AZT!
Árnyékvilág fogalmát Jung vezette be. Amit nem akarunk látni!
MINDEN VESZÉLYEK KÖZÜL A LEGVESZÉLYESEBB!
Ő gondoskodik róla, hogy minden az ellentétébe forduljon!
Mindaz, amit nem szeretünk, nem akarunk elfogadni, a SAJÁT ÁRNYÉKVILÁGUNK!
A külvilágban fogunk vele találkozni!
CSAK AZZAL KERÜLHETÜNK KAPCSOLATBA, AMIVEL REZONÁNSAK VAGYUNK!!!!! Rezonancia törvénye!
Az ÉN megalkotja TE-t, s ez külsőként jelenik meg!
Ugyanolyan szenvedéllyel küzdünk ellenük, mint a saját belső világunkban! Ahol elutasítjuk!!!!
Olyan közel kerülünk az elutasított részhez, hogy magunk is azt éljük! A harc is odafordulást jelent! Sőt, nagyon is!
A tükörelvet bizonyítja, hogy a saját testünk nagy részét nem is láthatjuk másképp, csak ha tükörbe nézünk! A lelkünknek is épp ennyi része láthatatlan tükör nélkül!
Aki kék szemét nézi a tükörben, de nem tudja, hogy az a sajátja, az illúzióban él!
Aki e világban él, de nem ismeri fel, hogy mindaz, amit érzékel és átél, önmaga, ugyanilyen öncsalás foglya! S ez hihetetlenül igazinak és reálisnak látszik!
Az álmunk is, amíg álmodjuk, ugyanilyen valósnak tűnik. Fel kell ébrednünk, hogy átlássuk!
ÁRNYÉKVILÁGUNK MIND AZT TARTALMAZZA, AMI A MI VILÁGUNK TELJESSÉGÉHEZ HIÁNYZIK! S ebbe betegszünk bele. Hiányzunk magunknak!
ÁRNYÉKVILÁGUNK MEGBETEGIT! Ha találkozunk vele, már gyógyító hatású!
Ez a betegség és gyógyulás megértésének a kulcsa!
A tünetben azt éljük meg, amit a tudatunkban nem akartunk megélni! Épp ezért utasítjuk el mindenünkkel a betegséget! „Mi a baj? Hol fáj?” – „Ez és ez a tünetem” Épp az fáj! Az hiányzik! A tünet maga a hiányzó princípium! Testszintjére lesüllyedve!
A betegség őszintévé tesz! E miatt az őszinteség miatt fordulunk a beteghez szívesen. Az őszinteségnek megvan a maga szépsége, s a betegen valami ebből láthatóvá válik. Már nem az ego beszél, elhagyja a külsőségeket.
AHOGY A HALÁL AZ ÉLETHEZ TARTOZIK, ÚGY A BETEGSÉG AZ EGÉSZSÉGHEZ!
A betegség túl őszinte ahhoz, hogy szeressük.
MÚLTUNKAT JÖVÖNK HATÁROZZA MEG!
Vettem egy cigit, mert a jövőben dohányozni akartam.
Földhöz vágtam a vázát, mert idegesíteni akartalak.
A betegségnek szándéka és célja van!
Betegség szempontjából érdektelen a múlt, annál inkább fontos, hogy mikor manifesztálódott a betegség, az akkor folyó külső-belső események, gondolatok. A tünetben valamely elfojtott terület manifesztálódik.
SPONTÁN VÁLASZRA FIGYELJÜNK ODA!
Az orvostudomány latin kifejezéseivel a nyelvünkben felismerhető tartalmi kifejezéseket elrejti! Kár!
A betegségek fejlődése:
- Pszichés kifejeződés (vágyak, gondolatok, fantázia)
- Funkcionális zavarok
- Akkut testi zavarok (gyulladások, sérülések, kisebb balesetek)
- Krónikus zavarok
- Gyógyíthatatlan folyamatok, szervi elváltozások, rák
- Halál (betegség vagy baleset okozta)
- Veleszületett torzulások, zavarok
Ha egy nap úgy döntünk, hogy csak annak a napnak élünk, s jön a gázszámlás… higgyük el, hogy az éjszaka alvása még nem szüntette meg az előző gázfogyasztást! Ugyanígy a halál sem az előző életbeli történéseket!